Manapság már egyáltalán nem olyan újkeletű dolog az egészséges étkezés, sőt, egészen sok ember belevágott ezen újévben is a diétás életmódba! Ennek következményeként, a rengeteg gyümölcsös, s zöldséges stand már javában felkészült a diétázni vágyó ember áradatra. Többségük azonban gondban van, hiszen fogalmuk sincs, hogy az édesburgonyát, vagy a sima, hagyományos burgonyát váalsszák köretnek. Cikkünkben eláruljuk, hogy mi a különbség a kettő között, illetve, hogy melyiket érdemes fogyasztani, ha le szeretnénk dobi egy-két kilót az ünnepek után.
A valóság ennél árnyaltabb. Az édesburgonya valóban sok erénnyel bír, de nem minden helyzetben jobb, és nem mindenkinek ideálisabb. Érdemes kicsit közelebb hajolni hozzá, és megnézni, mi az, ami tényleg különbség, és mi az, ami inkább elvárás vagy trend.
Nem is rokonok, már itt félrecsúszik a gondolkodás
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy az édesburgonya a burgonya egy fajtája. Botanikailag semmi közük egymáshoz. A hagyományos burgonya a burgonyafélék családjába tartozik, míg az édesburgonya a szulákfélék közé. Ez nem puszta tudományos finomkodás, hanem olyan különbség, amely a növény felépítésében, betegségekkel szembeni érzékenységében és tápanyagtartalmában is megjelenik.
Ezért fordulhat elő, hogy a két alapanyag a konyhában hasonló szerepet kap, mégis egészen másként viselkedik főzéskor, sütéskor, és a szervezet is másképp reagál rájuk. A krumpli és a batáta nem riválisok, inkább két külön karakter ugyanabban a műfajban.
Egészségesebb, de nem minden szempontból
Az édesburgonya mellett gyakran hozzák fel a magasabb rosttartalmat és a béta-karotin jelenlétét, különösen a narancssárga húsú fajták esetében. Ezek valóban előnyös tulajdonságok, ahogy az is, hogy glikémiás indexe sok esetben alacsonyabb, ami egyeseknél stabilabb vércukorválaszt eredményezhet.
Ugyanakkor nem érdemes elfelejteni, hogy az édesburgonya keményítőtartalma jelentős, energiatartalma nem alacsony, és fehérjében, valamint C-vitaminban a hagyományos burgonya gyakran legalább olyan jól teljesít. Nem csodaszer, hanem egy más összetételű alapanyag, amely bizonyos étrendekbe jobban illeszkedik, máskor pedig nem jelent érdemi előnyt.
Többféle édesburgonya létezik, nem csak az ismert narancssárga
A legtöbben a narancssárga húsú batátát ismerik, pedig az édesburgonya világa jóval változatosabb. Léteznek fehér és krémszínű fajták is, amelyek kevésbé édesek, szárazabb állagúak, és sokak szerint közelebb állnak a klasszikus krumplihoz.
A lila húsú édesburgonyák külön kategóriát képviselnek. Színüket az antociánok adják, amelyek miatt egyre gyakrabban kerülnek a figyelem középpontjába. Ezek a fajták azonban nemcsak látványban, hanem ízben és felhasználásban is eltérnek, ezért nem minden receptben működnek ugyanúgy. A fajta megválasztása sokkal többet számít, mint elsőre gondolnánk.
Nem könnyű a gondozása
Agronómiai szempontból az édesburgonya nem a legegyszerűbb kultúra. Kifejezetten meleg- és fényigényes, laza szerkezetű talajt szeret, és hazai körülmények között palántáról nevelik. A tavaszi lehűlésekre érzékeny, így a kiültetés időzítése kritikus.
Előnye, hogy kórokozói és kártevői részben eltérnek a burgonyáétól, ami vetésváltásban hasznos lehet. Ugyanakkor új kihívásokat is hoz, különösen a betakarítás és a tárolás során. A gumók sérülékenyek, és a minőség nagyban múlik azon, mi történik velük a felszedés után.
Mi szól ellene, s melletete?
Az édesburgonya nem váltja le a hagyományos burgonyát, inkább egy újabb lehetőség mellé. Más ízt, más állagot és más tápanyagarányt kínál, ami sok ételben jól jön, máskor viszont a klasszikus krumpli működik jobban.
A választás végső soron nem ideológiai kérdés, hanem gyakorlati. Mit szeretnénk főzni, milyen étrendet követünk, mi érhető el éppen jó minőségben. Az édesburgonya nem varázslat, hanem egy jól használható alapanyag, amely akkor ad hozzá valódi értéket, ha a helyén kezeljük.