Vannak olyan napok, amikor valami igazán különleges és finom édességre vágyunk, de a sütő bekapcsolása vagy a bonyolult tészták gyúrása a legkevésbé sem hiányzik nekünk. Ez a krémes finomság pontosan az ilyen helyzetekre lett megalkotva, és a „hűha”-hatás garantált. Ráadásul a konyhai munka nagy részét megspórolhatjuk és gyorsan megvan. A vajas keksz és a lágy mascarpone találkozása önmagában is nyerő páros, de a házi karamellöntet teszi igazán felejthetetlenné.
A hétköznapi tapasztalat azt mutatja, hogy a vendégek sokszor jobban rajonganak az ilyen könnyed, hűtött desszertekért, mint a nehéz piskótákért. Az elkészítése nem igényel cukrászdiplomát, csupán egy kis türelmet a hűtési idő alatt. A végeredmény egy olyan habos és elegáns szelet, amely bármilyen ünnepi asztalon megállja a helyét, mégis egyszerű alapanyagokból áll össze.
Hozzávalók (24×24 cm-es tepsihez):
- 500 g habtejszín (30% zsírtartalmú)
- 500 g mascarpone
- 120 g porcukor (vagy ízlés szerint)
- 6 g zselatin (kb. 2 teáskanál)
- 60 ml víz
- 2 nagy csomag vajas keksz (kb. 400 g)
- 200 g karamellöntet
- 50 g morzsolt keksz a tetejére (opcionális)
Házi karamellöntethez:
- 150 g cukor
- 50 g vaj
- 100 ml meleg habtejszín
- egy csipet só (ha sós karamellt szeretnél)
A krémes rétegek és a karamell titka
Az összeállítás a tepsi kibélelésével kezdődik, ami elengedhetetlen a későbbi szép szeleteléshez. Az aljára helyezett kekszréteg adja meg a sütemény tartását. A krém lelke a hideg tejszín és a mascarpone, amiket a porcukorral addig verünk, amíg stabil, de mégis levegős állagot nem kapunk. A vízzel feloldott, langyos zselatin gondoskodik arról, hogy a süti ne essen össze, és szépen tartható legyen a formája a tálalásnál.
A rétegezés során a keksz és a krém váltakozik, általában három-négy szinten keresztül, ügyelve arra, hogy a legfelső részre krém kerüljön. A házi karamell elkészítésekor a legfontosabb a figyelem: a cukrot aranybarnára olvasztjuk, majd a vajjal és a meleg tejszínnel selymes öntetté dolgozzuk ki. Ha egy csipet sót is adunk hozzá, a karamell íze még intenzívebbé és mélyebbé válik, ellensúlyozva a krém édességét.
A sütemény igazi titka a pihentetésben rejlik. Bár a látvány és az illatok csábítóak, legalább nyolc órát, de leginkább egy egész éjszakát érdemes a hűtőben hagyni. Ezalatt a keksz magába szívja a krém nedvességét, megpuhul, és az egész desszert egyetlen, szájban elolvadó egységgé áll össze. Tálalás előtt egy kevés kekszmorzsával díszítve válik teljessé a kép.