Az emberi test napjainkban egyre több kihívással néz szembe és küzd a problémák ellen. Közöttük megtalálható például a hátfájás, az ízületi problémák, vagy a romló látás és hallás. Ezekre az egyre nagyobb problémákra reagálva Alice Roberts professzor, fizikai antropológus egy merész gondolatkísérletbe kezdett bele. Ebben a kísérletben megtervezte, milyen lenne egy olyan emberi test, amely kifejezetten a 21. század igényeihez alkalmazkodik.
A projekt célja nem az volt, hogy „szebb” embert alkosson, hanem hogy tudományos alapon mutassa meg, mennyire tökéletlen valójában a jelenlegi testfelépítésünk – és milyen furcsa irányba vezetne a valódi optimalizálás.
Megszületik Alice 2.0
Az Alice 2.0 nevű kísérlet Roberts professzor saját testének radikális újragondolása. A munkában virtuális anatómus és protetikai szobrász is részt vett, az eredmény pedig egy olyan emberi forma lett, amely egyszerre bizarr és lenyűgözően logikus.
Az új test különböző állatfajok legpraktikusabb tulajdonságait egyesíti, hogy kiküszöbölje azokat a fizikai korlátokat, amelyekkel az emberek nap mint nap szembesülnek.
Bőrfelület, ami alkalmazkodik a Naphoz
Az Alice 2.0 egyik legszembetűnőbb újítása a színváltó bőr. Ez a bőr képes világosabbá vagy sötétebbé válni a környezeti fényviszonyok függvényében. Télen a világosabb tónus segítené a D-vitamin termelését, míg erős napsütésben a sötétebb árnyalat védené a testet az UV-sugárzás káros hatásaitól.
Bár praktikus megoldásnak tűnik, vizuálisan meglehetősen szokatlan hatást keltene.
Könnyebb szülés, másfajta kezdet
Az emberi szülés evolúciós szempontból az egyik legbonyolultabb és legkockázatosabb folyamat. Alice 2.0 ezen is változtatna: az elképzelés a kengurukhoz hasonlóan rendkívül fejletlen újszülöttekkel számol, akik a születés után egy védett „erszényben” fejlődnének tovább.
Ez jelentősen csökkentené a szülés kockázatait, ugyanakkor alapjaiban változtatná meg azt, ahogyan az emberi élet elkezdődik.
Újratervezett lábak a hatékonyabb mozgásért
A mai emberi lábak sérülékenyek és energetikailag sem túl hatékonyak. Roberts ezért a struccok anatómiájához nyúlt inspirációért. Alice 2.0 lábainál az izmok közelebb helyezkednek el a test középpontjához, ami könnyebb végtagokat és gazdaságosabb mozgást eredményez.
A hosszú, erős inak jobban elnyelik az ütéseket, így csökken az ízületek terhelése és a sérülések kockázata.
Felerősített érzékszervek
Az emberi érzékszervek sem ússzák meg az átalakítást. Alice 2.0 fülei a nagymacskákéhoz hasonlítanak: nagyobbak és mozgékonyabbak, így jobban gyűjtik a hangokat, és akár az időskori hallásromlást is ellensúlyozhatják.
A szemek a polipok anatómiáját követik, aminek köszönhetően megszűnik a vakfolt, amely az emberi szem ideghártyájának felépítéséből adódik. Az eredmény: folyamatosabb, tisztább látás – de meglehetősen idegenszerű tekintet.
Erősebb gerinc, kevesebb hátfájás
A hátfájás az egyik leggyakoribb modern egészségügyi panasz. Alice 2.0 ezen is változtatna, mégpedig a csimpánzok gerincfelépítését alapul véve. Kevesebb ágyéki csigolya, stabilabb medence és jobb alátámasztás jellemzi az új konstrukciót.
Ez csökkenthetné a porckorongsérv, az isiász és más krónikus fájdalmak kialakulásának esélyét, cserébe viszont az emberi test tartása és mozgása is érezhetően megváltozna.
Tökéletesebb, de idegenebb ember
Alice Roberts kísérlete nem egy jövőbeli tervrajz, hanem inkább gondolatébresztő. Megmutatja, hogy ha valóban a funkcionalitásra optimalizálnánk az emberi testet, az eredmény messze állna attól az esztétikai ideáltól, amit ma „szépnek” vagy „természetesnek” tartunk.
A tudomány szemszögéből talán hatékonyabbak lennénk – emberként viszont lehet, hogy nem igazán szeretnénk így kinézni.