A sütő a legtöbb konyhában központi szerepet tölt be, hiszen ezzel sütünk, melegítünk. Azonban mindezt csak addig, amíg valami olyan nem kerül bele, ami nem való bele. A legtöbben bele sem gondolnak, milyen anyagok felhasználásával készült a tepsi vagy tűzálló tál, amit éppen használnak. Pedig ezek az eszközök akár veszélyesek is lehetnek, nemcsak az ételre, hanem az egészségünkre is.
Nem minden anyag bírja a sütő terhelését
A sütő gond nélkül elviseli a 200 fok feletti hőmérsékletet, a rásült zsírt és a mindennapos használatot. Nem minden edény és alapanyag viselkedik azonban ugyanígy. Az üveg, a műanyag, a papír vagy a fém teljesen eltérően reagál a hőre, mint azt sokan gondolnák. Ez az oka annak, hogy évente rengeteg kisebb baleset történik: megrepedt tálak, kellemetlen szagok, megolvadt maradványok, amelyek a sütőben maradnak akkor is, amikor látszólag „nem történt semmi”.
Az anyagválasztás kulcskérdés
A sütőben a hő nemcsak alulról jön: a forró levegő áramlik, a falak sugározzák a meleget, az edény pedig mindezt közvetíti az étel felé. Éppen ezért nem mindegy, milyen anyagot teszünk bele. Minden alapanyagnak megvannak a maga határai, és ha ezeket átlépjük, az nemcsak az étel minőségét, hanem a sütő működését és a biztonságot is befolyásolhatja.
Üveg – az egyik leggyakoribb hiba
Nem minden üveg hőálló. A boltok polcain sok tál szinte egyformának tűnik, mégis elég pár perc a sütőben, és máris megreped. A hagyományos üveg – például a szódás-mészkő üveg – rosszul tűri a hirtelen hőmérséklet-változást. Ha a hűtőből kivett edényt azonnal forró sütőbe tesszük, az anyagban feszültség keletkezik, és az üveg egyszerűen szétreped.
Ezzel szemben a boroszilikát üveg (például Simax vagy Pyrex) más szerkezetű, akár 300 °C-ot is elvisel, és jobban bírja a hősokkot. Ha egy edényen nincs feltüntetve, hogy „sütőben használható”, akkor nem való a sütőbe – bármilyen masszívnak is látszik.
Műanyag – nem csak a doboz a gond
A legtöbben tudják, hogy a műanyag nem való sütőbe. A probléma mégis gyakran a kombinált edényeknél jelentkezik, amelyeknek műanyag fedele vagy fogantyúja van. Ezek már 100 °C felett deformálódhatnak, mikrorészecskéket bocsáthatnak ki, és olyan maradványokat hagyhatnak a sütőben, amelyek később kellemetlen szagot árasztanak.
A szakértők szerint túlmelegedéskor bizonyos műanyagokból olyan anyagok szabadulhatnak fel, amelyek kis mennyiségben az ételbe is bekerülhetnek. Nem azonnali mérgezésről van szó, hanem arról, hogy egy „apró hiba” rendszeres ismétlése hosszú távon nem tesz jót.
Papír – nem minden papír sütőpapír
Meglepő, de sokan sütőpapír helyett egyszerű irodai papírt használnak, ha épp nincs más kéznél. Ez komoly hiba. A fehérített papír ragasztó- és klórmaradványokat tartalmazhat, amelyek melegítéskor felszabadulhatnak. Ráadásul könnyen megbarnul, összepöndörödik, vagy akár meg is gyulladhat.
A valódi sütőpapír szilikonbevonatú, és általában körülbelül 220 °C-ig biztonságosan használható. Ha a papír már néhány perc után sötétedni kezd, az egyértelmű jel, hogy nem való a sütőbe.
Fém – nem mindegy, milyen étellel érintkezik
A fémformáknál ritkán gondolunk arra, hogy az alumínium reakcióba léphet a savas ételekkel. Paradicsomos fogások, lasagne vagy citromos sütemény esetén fémes mellékíz jelenhet meg. A sérült felületből ráadásul mikrorészecskék válhatnak le, amelyek a sütőben maradva a következő sütéseknél is befolyásolhatják az étel illatát és színét.
Biztonságosabb választás a rozsdamentes acél vagy a zománcozott edény, amelyek nem deformálódnak, és nem változtatják meg az étel ízét.
Mely anyagok számítanak biztonságosnak?
Sütéshez azok az edények ideálisak, amelyek jól bírják a magas hőmérsékletet, egyenletesen vezetik a hőt, és nem bocsátanak ki káros anyagokat. A legbiztonságosabbak közé tartoznak:
- boroszilikát üveg – ellenáll a hősokknak, akár 300 °C-ig
- edzett üveg – egyenletes sütéshez és könnyű tisztításhoz
- zománcozott edények – jól tartják a hőt, nem befolyásolják az ízt
- rozsdamentes acél – stabil, higiénikus és tartós
- öntöttvas – ideális hosszabb sütéshez, sokáig melegen tart
Az alapszabály egyszerű: ha nincs rajta egyértelmű jelölés, hogy sütőben használható, inkább ne tegye be. A legtöbb baleset abból adódik, hogy „csak egyszer kipróbáljuk”.
Mi a teendő, ha mégis baj történik?
Ha a sütőben üveg reped, vagy műanyag marad megolvadva, először hagyja teljesen kihűlni. Ezután mechanikusan távolítsa el a maradványokat, és használjon enyhe, nem súroló tisztítószert. Soha ne próbálja „kiégetni” magasabb hőfokon – az így keletkező gőzök egészségkárosítóak lehetnek, és a sütő belső felületét is tönkretehetik.
A sérült tepsiket és rácsokat érdemes lecserélni, mert az anyagmaradványok minden további sütésnél újra felmelegedhetnek, és kellemetlen szagokat bocsáthatnak ki.
A biztonságos sütés nemcsak arról szól, mit teszünk a sütőbe, hanem arról is, miben. Néha néhány milliméternyi üveg vagy műanyag jelenti a különbséget egy ártalmatlan vacsora és egy egészségügyi kockázat között.