Használt autót venni mindig kicsit bizalmi kérdés. Az ember végignézi a hirdetéseket, elmegy egy próbakörre, meghallgatja az eladó történetét, majd reméli, hogy nem egy időzített bombát visz haza. A legtöbben ilyenkor megkérdeznek egy ismerőst vagy szerelőt is, mert a tapasztalat sokszor többet ér, mint bármilyen leírás.
Érdekes módon az autószerelők maguk sokkal óvatosabbak. Nem azért, mert mindentől félnek, hanem mert pontosan tudják, mi történik a motorháztető alatt néhány év és pár tízezer kilométer után. Vannak típusok, amelyek kívülről vonzónak tűnnek, mégis ritkán szerepelnek a saját listájukon.
A ritkán szervizelt dízelek, amelyek papíron keveset futottak
A használtpiacon gyakran találkozni olyan dízelautókkal, amelyek feltűnően alacsony futásteljesítménnyel kerülnek hirdetésbe. Ezek általában városi használatból származnak, rövid utakra jártak velük, és sokszor pont ez az, ami a legnagyobb problémát okozza. A dízelmotorokat eredetileg nem erre a terhelésre tervezték, ezt a legtöbb szerelő már az első pillantásra sejti.
A részecskeszűrő, az EGR-szelep és a turbó mind olyan alkatrészek, amelyek hosszabb, egyenletes menetek mellett érzik jól magukat. Városban, hidegen indítva, pár kilométer után leállítva ezek nem tudnak rendesen regenerálódni. A gond az, hogy a problémák nem azonnal jelentkeznek, hanem hónapokkal vagy akár egy évvel a vásárlás után.
Szerelők gyakran mesélik, hogy ezek az autók eleinte hibátlannak tűnnek, majd egymás után jönnek a figyelmeztető lámpák és a költséges javítások. Nem arról van szó, hogy minden ilyen dízel rossz lenne, inkább arról, hogy nehéz megmondani, mikor telik be a pohár. Ez az a bizonytalanság, amit ők inkább elkerülnek.
Az olcsón kínált prémium modellek, amelyek mögött drága meglepetések vannak
Sokan csábulnak el egy prémium márkájú autóra, amikor a használtpiacon hirtelen elérhető közelségbe kerül. Egy korábban luxusnak számító modell pár év után már nem sokkal drágább, mint egy átlagos családi autó. Ez elsőre remek üzletnek tűnik, de a fenntartás logikája nem változik meg attól, hogy az ár lejjebb ment.
Az autószerelők pontosan látják, mennyibe kerül egy ilyen autónál egy futóműfelújítás, egy automata váltó javítása vagy akár egy elektronikai hiba feltárása. Ezek nem ritka esetek, hanem az életkorral és futással együtt járó jelenségek. A probléma az, hogy a vételár gyakran elfedi a valódi költségeket.
Sokan ott hibáznak, hogy az autót még megveszik, de a javításokra már nem marad tartalék. A szerelők szerint ez az egyik leggyakoribb forgatókönyv. Nem az a baj, hogy prémium autót vesz valaki, hanem az, hogy nem a teljes képet nézi. Ők ezért inkább maradnak olyan modelleknél, ahol a javítás kiszámíthatóbb.
Az agyonterhelt kisautók, amelyek túl nagy feladatot kaptak
A kis motorral szerelt, városi autók sok háztartásban mindenes szerepet töltenek be. Eljárnak velük dolgozni, bevásárolni, nyaralni, sőt utánfutót is húznak velük néha. Ezek a járművek alapvetően nem erre lettek kitalálva, mégis gyakran ilyen sors jut nekik.
Autószerelők tapasztalata szerint ezeknél a modelleknél nem egyetlen nagy hiba szokott jelentkezni, hanem sok kisebb. Kuplung, váltó, futómű és hűtés mind kapja a terhelést, amit hosszú távon nehéz kompenzálni. A gond az, hogy kívülről ezek az autók sokszor megkíméltnek tűnnek, mert városi tempóban használták őket.
A valóság viszont az, hogy a folyamatos túlterhelés nyomai csak később jönnek elő. Ez az a pont, ahol a szerelők már messziről felismerik a mintát, és inkább más irányba indulnak. Nem azért, mert ne lehetne javítani, hanem mert pontosan tudják, milyen gyakran kell majd visszatérni a műhelybe.