Manapság, ha nem is a napi, de a heti program része a mosogatógép beindítása, hiszen ki ne szeretne a munkába frissen mosott, illatozó ruhákkal menni? Épphogy haza érünk, már indítjuk is be, hogy minél hamarabb megszáradjanak ebben a hideg, havas időben a ruhák, és lehessen is őket kivasalni. A rutin, amelyet ezzel kialakítunk magunknak a mindennapjaink szerves részévé válik.
Csakhogy ez az ártatlannak tűnő szokás hosszabb távon többe kerülhet, mint gondolnád. Nem a villanyszámla az első, ami megugrik, hanem maga a gép kezdi el hamarabb feladni a szolgálatot.
Ami belül történik, amikor újra megnyomod a gombot
Egy mosógép kívülről higgadtan áll, belül viszont kemény munkát végez. A motor, a csapágyak, az elektronika és a fűtőszál a mosás alatt fokozatosan felmelegszenek. A program végén ezeknek az alkatrészeknek idő kellene ahhoz, hogy visszahűljenek egy üzembiztos állapotra.
Ha ilyenkor azonnal újraindul a gép, a belső hőterhelés összeadódik. Ez nem egyik napról a másikra okoz látványos hibát, hanem lassan, alattomosan rövidíti meg az élettartamot. A szerelők szerint sok olyan meghibásodás mögött ez a túlhasználat áll, amit a tulajdonosok később értetlenül fogadnak.
A csendes ellenség a dob mögött
A folyamatosan egymás után futó programok nemcsak a motort terhelik. A dob mögött megbúvó csapágyak és szimeringek is nagyobb igénybevételt kapnak, miközben még nedvesek és melegek. Ilyenkor gyorsabban kopnak, a víz pedig könnyebben utat talál oda, ahová nem kellene.
Ez az a pont, ahol a javítás már nem aprópénz. Egy csapágycsere vagy motorhiba sok esetben gazdaságilag is megkérdőjelezi, érdemes e egyáltalán javítani a gépet. Pedig gyakran elég lett volna némi türelem két mosás között.
Miért nem mondja ezt senki a használati útmutatóban
Sokan meglepődnek, amikor kiderül, hogy erről alig esik szó a gyártói leírásokban. A magyarázat egyszerű. A mosógépek tervezésénél számolnak az átlagos használattal, nem a folyamatos, szinte ipari terheléssel. A gyártók pedig ritkán hangsúlyozzák azokat a szokásokat, amelyek a készülék gyorsabb elhasználódásához vezethetnek.
Régebben a nagyszülők még ösztönösen hagyták pihenni a gépeket. Egy mosás után kiszellőztették a dobot, nyitva hagyták az ajtót, és csak később indult a következő kör. Ez nem babona volt, hanem tapasztalat.
Mennyi szünet elég ahhoz, hogy ne ártson
A szakemberek szerint már húsz harminc perc is sokat számít. Ennyi idő alatt a belső alkatrészek hőmérséklete csökken, a pára távozik, a rendszer visszaáll egy stabilabb állapotba. Ha teheted, érdemes még tovább várni, főleg magas hőfokon futó programok után.
Ez a rövid szünet nemcsak a gépnek tesz jót. A dob és a gumitömítés is kiszárad, így kevesebb eséllyel jelenik meg a kellemetlen szag vagy a penész, amit sokan a mosószerre vagy a vízre fognak.
Egy kis türelem, ami éveket adhat a gépnek
A mosógép nem kér sokat. Csak annyit, hogy ne kezeljük futószalagon dolgozó eszközként. A néhány perc várakozás eltörpül amellett az idő és pénz mellett, amit egy idő előtti meghibásodás okozhat.
Legközelebb, amikor lejár a program, érdemes megállni egy pillanatra. Kinyitni az ajtót, hagyni, hogy a gép fellélegezzen. Lehet, hogy nem látványos spórolás, de hosszú távon az egyik legjobb döntés, amit egy háztartásban hozni lehet.
